Saturday, March 29, 2008
Második nap
Második londoni napunkat, miután elhagytuk a szállást, a China Town-al kezdtük meg. Itt találtuk eme gyönyörű, gusztusos kacsákat is a kirakatban. Étvágygerjesztő, nem?
Eztuán a Covent Garden felé vettük az irányt, de sajna az még zárva volt, így nem nagyon nézelődtünk. Mivel Atinak pulcsi kellett estére a színházba, és azt az infót kaptuk, hogy Camdenben vannak jó olcsó boltok, arrafelé vettük az irányt. Hát nem volt közel, jó sokat gyalogoltunk, de megérte: nagyon jópofa kis városrész ez, csak sajna ilyen alteros vásár volt, nem elegantos. Viszont én vettem magamnak egy sapit, aminek később nagyon nagy hasznát vettem. Találtunk egy Stable Tunnel Market nevezetű helyet, ami egy olyan vásár, amit egy régi, föld alatti istállóból alakítottak ki, meghagytáka boxokat, és azokban vannaka boltok. Nagyon hangulatos, és tele volt lovas szobrokkal.
Itt ebédeltünk, egy hangulatos, de meglehetősen hűvös pubban. Bemenekültünk, mert elkezdett esni az eső. Ettünk fish and chipset, jacket potatoest, egyik se volt túl nagy szám, de jól esett.
Ezután kimerészkedtünk az esőbe, Ati hősiesen küzdött a szélben az esernyővel, míg meg nem érkeztünk a British múzeumig. Hát itt aztán volt mit nézni a világ minden tájáról, rengeteg ember volt, hideg is volt, néha meleg is azért, és rengeteg szobor. De elég sok mindent sikerült azért megnézni. A nap végén pedig vissza a Picadillyre, találkoztunk végre Gáborral és Andival, elmentünk színházba is, az operaház fantomját néztük meg, nagyon jó volt. Befejezésül még ettünk egy steaket, aztán pedig be az autóba, és irány Cornwall, Truro!
Anglia, első nap
Március 19-én átrepültünk a ködös albionba. A repülés sima ügy volt, csak a leszálláskor voltam nagyon rosszul, és nem én ültem az ablak mellett, ott Ati ült, aki aludt is ott egy nagyot.... bebuszoztunk a Victoria stationre, onnan pedig gyalogoltunk a Picadillyre, ahol a szállásunk volt. Közben megnéztük a Buckingham palotát, a Mallt, a St James parkot, meg pár utcát. A szállás kicsi volt, koszos, és emeletes ágyas, de nagyon jót aludtunk rajta. De alvás előtt azért még bejártuk kicsit a várost, megnéztük a big bent, wesminster abbeyt, a parlamentet, (szerintem amiénk sokkal szebb), a Temzét, szóval lejártuk a lábunk, de szép volt minden. Vacsora gyanánt borzalams indiait ettünk, ami Attilának nagyon ízlett. Én megfogattam csak biztos helyről eszem indiait, ahol tutira megértik mit jelent az hogy NEM csípős.
A kölekedés az valami borzasztó a szegény európai gyalogosnak, aki veséből balra néza ajárdán: na itt tuti hogy jobbról jön a dubble decker, és jó gyorsan. De szerencsére minden zebránál ki van írva az aszfaltra, hogy look left/right. ezt is le kellett volona fényképezni :) na nézzük is a képeket az első napról:
A kölekedés az valami borzasztó a szegény európai gyalogosnak, aki veséből balra néza ajárdán: na itt tuti hogy jobbról jön a dubble decker, és jó gyorsan. De szerencsére minden zebránál ki van írva az aszfaltra, hogy look left/right. ezt is le kellett volona fényképezni :) na nézzük is a képeket az első napról:
Thursday, March 13, 2008
hírek röviden
Már egész jól tudom használni a bal ujjaimat, bár egyest mutatni még mindig nem tudok a hüvelykujjammal. Tudok gyümisalit csinálni, fagyasztott pizzát, hurkát... mondanom sem kell a gyorséttermek, menük korszakát éljük. Ati mosogat, igazán hősiesen! Én pedig gyakorlom közben az önkontrollt, hogy ne szóljak bele hogyan csinálja, mert én másképpen csinálnám. Na ez a legnehezebb:) De rájöttem hogy fontos, és hogy előtte is sokszor csináltam, másokkal is, hogy megkérem hogy csináljon meg valamit, aztán meg beledumálok hogy de aztán így meg úgy is kelll ám azt csinálni. Szóval gyakorlok, és ma már az almavagdosásánál egész jól ment. :) Lám, máris van pozitív oldala annak, hogy gipszben vagyok!
Lovagolni sajnos nem tudok...
de fel tudok öltözni egyedül, és a cipőmet is be tudom kötni! (=ovi, nagycsoport)
de fel tudok öltözni egyedül, és a cipőmet is be tudom kötni! (=ovi, nagycsoport)
És rájöttem, iszonyú frusztrált lennék, ha nem leenne meg valamelyik testrészem. Akármelyik. Ha ez mindig így lenne, megölne a stressz, és az elfojtott indulat. :)
Ezentúl mindig kobakban fogok lovagolni, nem akarok agysérült lenni. Gerincsérült ettől még viszont lehetek sajna. És veszek egy rendes kobakot, a mostani leesne a fejemről. Ámen.
Megyek aludni, (azt is tudok:)
jó éjt
Íme, Széplak Szenyor, akinek nagyon ízlett volna a gipszem. Megmutattam neki, mit adott nekem...
Subscribe to:
Posts (Atom)