Attila pénteken elmegy sielni... ő örül, én már önző módon kevésbé, dehát ez van. Kicsit hirtelen jött.
Aztán leszerződtem a bme-re, dől a lé, dől a munka is, de ez is már csak igy van. Majd az lesz a jó ha feltalálom h munka nélkül is legyen pénz. :)
A héten vettem otthon sidysekit, nagyon tuti kabátom lesz! :) Műr csak cipö kell, meg kesztyű, meg a botom másik felét kell előkotornom valahonnan.
Tegnap elhagytama táskámat, ottmaradt Krisinél, most mehetek összeszedni. Ilyen se történt még velem!

Végre nincs több szigorlatom!!! Ez nagy nagy megkönnyebbülés. Sokadik próbálkozásra ugye meglett a személyiség, és tegnap meglett az ált is!!! igaz hogy épphogy, 30 ponttól kettes, s nekem mázli alapon ennyit sikerült betippelnem. Nem tanultam agyon magam, időm sem volt, na meg megfáztam nagyon, és hát ugy nehéz tanulni, de azért egyszer sikerült átolvasnom, szóval nagyon nagy mázlim volt. DE megvan, és ez a lényeg. A tuti átlagomat lerontotta ugyan, 4,4ről 3,91re, de nem baj. Az lett volna a csoda, ha ugy marad :). megy ez még lejjebb is szerintem ebben a két hétben.
Márciusban megyünk sielni, Franciaországba, a Mont Blanc-hoz. Már csak emiatt is csak baromi jó lehet! Láthatom európa legmagasabb hegyét, és fel is lehet libegni 3800m-re, Chamonixból asszem. Ott volt egyszer téli olimpia is. egyébként fura, mert nagy lelkesedést nem érzek, persze várom meg minden, de,... na szóval de. Nem tudom miért, mert eddig mindig is menni akartam, most meg hogy megyek, valami nem tetszik. Tudom hogy jó lesz, és az is lesz. Csak elindulni nehéz, és már előre utálom a hosszú buszozást. :) Valamit edzeni is kéne a sielésre, mert kileszek nagyon az elsö pár napban, attól tartok. A lovaglás sajna nem lesz elég. Na meg lovagolni is régen voltam, pocsék az idő, vagy tanulni kellett, vagy megfázva voltam. Na majd most otthon hétvégén.
Igy legyen!
pá

2007, üdvözlet

Már naagyon régen irtam, de most nem fogok sokat, mert tisztára meg vagyok fázva, és már fáj a fejem a géptől. Csak most már illet idefirkantanom valamit. Majd irok részleteket, történt egy s más mostanában.
A legutóbbi nagy volumenű dolog, hogy 4es lett a személyiségszigorlatom!!!!!!!!!!!! ez hihhetetlen nagy dolog, mert vagy 6odszorra futottam neki. De sikerült, s ez a lényeg! Csak ne lennék megfázva...
no ennyi volam mára.
pussz, bacikkal

:)

Összeköltözünk!!!!!!!!!!

okok, már össze vagyunk gyakorlatilag, de most hivatalosan is, és még gyakorlatilabban :) (persze ilyen szó nincs)

Hipnózis

Mostanában egyre többször kerülök szembe a "csukd le szemed lazítsd el magad" helyzetekkel. Tegnap hipnotizáltak. Nem volt nagy szám, mert csoportos hipnózis volt, egy stenderd eljárás, ami különböző szuggesztiókból állt. Az volt a cél, hogy kiderüljön ki mennyire fogékony a hipnózisra. Én 6 pontos lettem a 12ből, ami közepes minősítést eredményezett. Bár ezt akár előre is megmondtam volna...
De nem akarok nagyon fujjogni, mert azért jó volt, van legalább saját élményem erről, amit sok ember nem mondhat el magáról. És a két kezemet tényleg mintha valami mágneses erő vonzotta volna egymás felé. Még ha a tényleges 3 labdából én tényleg 3at láttam, nem kettőt (egy valaki volt, aki kettőt látott).

Relaxáció, hipnózis, már csak mélyebben meditálnom kell egyszer, és teljes a lista.

A hipnózis mai, elfogadott definíciója:

„A hipnózis olyan társas interakcióként határozható meg, amelyben az egyik személy
(a hipnotizált) egy másik személy (a hipnotizőr) szuggesztióira megváltozott érzékeléssel,
emlékezettel és akarati cselekvéssel reagál. Klasszikus esetben ez az élmény és a vele társuló
viselkedés érzékcsalódással határos szubjektív meggyőződéssel és kényszerrel határos
akaratvesztéssel társul.” (Kihlstrom, 1985, 385-386.o.)

Fontos megjegyezni, mert téves hiedelemként él az emberekben, hogy hipnózisban NEM teszünk meg olyanokat, mely ellentétben áll erkölcsi felfogásunkkal (bár ezt a felfogást természetesen lehet manipulálni, hisz minden attól függ, milyen kontextusban nézzük), vagy amit éber állapotban sem tennénk meg.

Relax

Életemben másodszor relaxáltam ugymond "hivatalos" formában. Szóval h én behunyt szemmel fekszem/ülök, és egy személy pedig búgó, megnyugtató hangon mondja nekem az utasításokat. Hát, másodszorra sem aléltam el tőle... lehet h bennem van a hiba, ezt nem tudom. Nem vagyok az a relaxálós alkat, ebben az értelemben. Nekem egy egyénre szabott forma kéne, az én tempóm szerint, vagy többet kéne csinálni. (ez persze szinte kizárt). Sokkal jobbat tett a lelkemnek, hogy beültem egy forró fürdőre, szólt közben a Massive Attack (remek búgó hangja van, és megnyugtatóbb), és csak feküdtem behunyt szemmel, valamint visszaemlékeztem a csütörtöki relaxra... és így sokkal jobb volt. Persze ez teljesen más... A buddhisták szerint pl meditációnak számít minden olyan pillanat, amikor gondolkodunk, szépen csendben, csak hagyjuk hogy jöjjenek a gondolatok, egymás után sorra. Náluk persze a végső cél a nagy nihil, vagyis hogy minden gondolatunktól megszabaduljunk. Ez igazán nehéz lehet. Sokszor esténként van csak igy idöm csendben gondolkodni, de még akkor is lehetetlen, hogy csak egy kicsit is szűnjenek a gondolatok. Valami mindig van.
Majd egyszer jobban elmélyedeka témában; ha lesz időm.

Remembering autumn

Naplemente itthon
Ősz az Északi-középhegységben
Thank you for smoking...

Well, it's about that talk itself can solve every problem.
És nagyon jó zenéje van, kellemes.

Ma esett a hó. Egész nap fújt a szél, így amikor esett, vízszintesre fújta a szél. Nem nagyon maradt meg, de akkor is, még csak november van. Ilyenkor nem örülünk még a hónak. Én legalábbis nem. Szép, derűs, nyugodt őszi napokat akarok még, sétálni akarok az arany és vörös színű levelek között, szétrúgdosva őket az útból. Ez a legjobb az őszben. A színek, és a levelek a földön. Aztán ott vannak még azok az ezerszínű naplementék. Ilyet csak ősszel látni. Amikor a felhőket süti a nap, a narancs a vörös és a sárga mindenféle kavalkádjával. Bekeretezi az egész eget, és szép végét adja a napnak.
Most ezt mind elfújta az aljas szél. És rájöttem, hogy még alig sétáltam ebben az őszben, csak a sétálás kedvéért. Elmúltak azok a nyugodt napok, délutánok? Hova tűntek? Elpazaroltam őket másra, mert csinálni kellett annyi mindent. Mire pedig ezekkel végez az ember, már nem sok kedve van sétálgatni. Vagy éppen nem volt olyan kedvem, nálam ez is megesik. Mikor már nem lehet többet valamit csinálni, akkor jövünk rá, milyen fontos is lett volna.
Én még sétálni akarok egy nyugodt, szép őszi napon a színes fák alatt! Még ha ennél ezerszer fontosabb dolgok is vannak az életben. Mert élni tudni kell...

ez mind történt

Lányok, lányok nem angyalok
A fiúk (ők sem!)
Ez meg a Girls only club :)
Badacsony, szüret: A lugas, amit nem kellett volna leszüretelni... bocsi Tamás, de nagyon lelkesek voltunk...:)
kemény meló....
Szlovákia
Boyz Club; ahonnan a lányok ki vannak szorítva....
nem sok látszik belőlünk, de ott vagyunk azért:)
várrom szlovákiában
Karaokééééé
Már régen írtam, és most se fogok sokat, mert fáradt vagyok kissé... Volt a hétvégén buli, a régi osztály egy részével, ami eltartott vagy 6ig, szóval keveset aludtam. Meg már itt ülök egy ideje, a képeket rendezgetem, szóval a szemem is elfáradt.
Megint volt egy történelmi pillanat: levágattama hajam, egész rövid lett, madnem fufrut vágott nekem a fodrász. De jó lett, teccik!!:) Valamint a héten nagyon konyhatündér voltam, és mennyi első levesemt megcsináltam, francia hagymalevest. Isteni lett! szóval büszke vagyok magamra.
Voltunk pozsonyban, meg Tomolcsany cityben, és kiderült, hogy azért még egész jól tudok angolul kommunikálni, megnyugodhatok. (Attila haverjánál voltunk szlovákiában, ott gyült össze egy kisebb társaság)
Aztán volt szüret családilag a dunapartos bandával Badacsonyban, most pedig Szabadosék vannak itt Gyuláról, és elvileg grilleznek kint, de kaja még nem volt én meg éhen halok itt bent... ilyen az élet.
És pesze Attilának az éneklős szülinapi bulijáról is vannak remek képek, ami nem mindegyik publikálható...
Na, lássuk a képeket!

Általad

Mindig keresni az újat, új élmények után járni, tapasztalni, érezni, átélni mindent amit lehet, ami belefér.
Ami belefér abba ami vagy, aztán ez átrendez, esetleg kívül-belül, és már egyre több minden bele fér majd abba, ami Te vagy, ami Én vagyok.
Egy új élmény, egy új tapasztalás sokra képes, ezért merni kell. Merni kell bátornak lenni, merni kell mindig lépni előre.
Így mindig hozzátehetsz valamit magadhoz, valami Újat. Az újdonság hatása; varázslatos. Elég ha csak egy kis dologra gondolunk, egy ajándékra akár; egy kis utcára, ahol még nem jártunk, pedig elmentünk mellette; egy emberre, egy kapott mosolyra...
Ne szokjuk meg az életet. Keressünk, és merjünk. Új dolgokat tenni.

hírek röviden

Mostanában kicsit elhanyagoltam az oldalt... nemnagyon volt időm, kedvem,elkapott az egyetem kemény gépezete... már egy remek prezentáción is túlvagyok, megírtam életem első power pointját, és egész jó lett. 4/5öt kaptam... a csoporttól 4est, a tanártól 5öst... ki hinné.

Ma pedig egy nagyon jót lovagoltam a Meránón, ma nagyon együttműködő volt, egész szépen dolgoztunk! Jót tett a lelkemnek.
Attila pedig isteni gofrit sütött! Jól belaktunk belőle, ma már másodszor.
Oh, és a csütörtöki második szülinapi buli remek volt, karaokiztunk, még a rendőrök is kijöttek... mi meg elmentünk a Morrison's ba ezek után... naon jó volt!

Hétvégén megyek haza, ott majd irogatok még.

meglepi

Csütörtökön Attilámnak szülinapja volt, és mivel tárgyi kreativitásom az ajándékadás terén csődöt mondott, ezért: 1-szerveztem egy meglepetés partit, ami nagyon jól sikerült, 2-az lett az ajándék, hogy egy hétvégére elmentünk Bogácsra. (eger mellett, fürdő, kirándulás, borozás)
Mivel a buli jó lett, Attila nem sejtett semmit előre, ezért egy kis baj azért járt: másnapi utunk bogácsra már nem volt ilyen sikeres. A reggeli ICre nem kaptunk jegyet, 1 óra várás. A későbbik vonatról elfelejtettünk átszálni, ezért eger helyett miskolcra jutottunk. 3óra csúszás. Itt már teljesen ellveszett a dolog... innen busz mezőkövesdre, ahol másfél óra várakozás után indult is busz bogácsra. Este 6ra értünk oda. Fürdeni szombaton már nem volt időnk, vasárnap meg rossz idő volt, én meg még meg is fáztam az esti borozgatásban... Viszont jókat sétáltunk, boroztunk, beszélgettünk, és a lakótársak még egy finom pörköltre is meghívtak minket.
A hazafelé út is izgi volt... stoppal kellett menni egerbe, mert a busza az bizony nem akkor jön, amikor az internetes menetrend mondja... no de ezen már meg sem lepődünk.

Hogy el ne felejtsem: http://www.tenyek-tevhitek.hu/
http://www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu/depresszioipar.htm

vagy hiszünk, vagy nem. Ez a szabadság?

Meddőség és pszichológia

A következő kis írást Szendi Gábor publikálta, onnan vagdostam össze. http://www.magtud.sote.hu/szg_med.htm

A meddőség pszichoszomatikája

Orvosi szempontból a meddőség a szervezet hibás működése, tehát valami rendellenesség áll a háttérben. Lehet, hogy a szervezetnek jó oka van nem teherbe esni? Vagyis a meddőség nem hibás, hanem helyes válasz bizonyos körülményekre? Másként: a meddőség az anya és a meg nem született utód védelmében történik? E meghökkentőnek tűnő gondolatot számos bizonyítékkal tudjuk alátámasztani.
Embernél is igaz, hogy az optimális fogamzás szezonális eloszlást mutat, akár az állatoknál. Persze egész évben születnek gyerekek, de jól ismert összefüggés, hogy vannak nem kedvező hónapok; az ekkor fogant utódok közt sokkal több lesz a fejlődési rendellenesség, a szkizofrénia, az autizmus, stb.
Összességében tehát azt mondhatjuk, hogy az evolúció a szaporodás idejének és mértékének szabályozására számos idegi és hormonális mechanizmust "dolgozott" ki, s ha a körülmények, az egyéni tapasztalatok nem kedvezőek, a szervezet erről "tudomást szerez" és "megmakacsolja magát".

Stressz és reprodukciós képesség

Számos embereken tett megfigyelés és vizsgálat igazolja, hogy az evolúciós mechanizmusok ugyanúgy hatnak ránk is, mint más állatfajokra. Háborúkban, természeti katsztrófák esetén sok nő havi ciklusa elmarad, vagy egyéb rendellenességek lépnek fel. Jól ismert jelenség az is, hogy a pubertás előtt elkezdett intenzív sport, vagy pl. a balettozás egy-két-három évvel kitolja az első menstruáció idejét. Felnőttkorban űzött intenzív sport (pl. hosszútávfutás), fitness edzés szintén vérzéskimaradást, vagyis a normális peteérési ciklus kimaradását eredményezheti. Az emberi szervezet ősi mechanizmusai ezt a folyamatos megfeszített fizikai aktivitást úgy "érzékelik", hogy a szervezet állandó harcban áll, vagy menekül, ezért a szaporodási képesség gátlás alá kerül.
Hasonló evolúciós mechanizmusra utal az is, hogy a szegény országokban az alultápláltaknak kitolódik a nemi érése, s a fejlett társadalmakban pedig megfigyelhető, hogy az erősen fogyókúrázók, vagy az anorexia nervosában szenvedők havi ciklusa elmarad, és meddőkké válnak.

A pszichológiai stressz azonban szintén okozhat meddőséget, hiszen az agy valójában nem is tesz különbséget biológiai és pszichés stressz között, a fiziológiai válasz ugyanaz.
Egy követéses vizsgálatban gyermeket tervező nőket kértek meg stressz-napló vezetésére fél éven át. A magas stresszt mutató nők kisebb arányban estek teherbe, illetve nagyobb arányban történt náluk vetélés.
Krónikus stresszben, szorongásos állapotokban, s különösen depresszióban, a hipotalamikus eredetű CRH (Az un. corticotropin releasing hormone-t (CRH-t) kifejezetten a reprodukció szabályozójának tekintjük) szintje igen magas a vérben, ezért ezekben az állapotokban könnyen alakul ki meddőség, vagy koraszülés.

Egyre több vizsgálat jelzi, hogy sokszor a meddőség hátterében emocionális stressz és depresszió áll. Egyrészt -mint láttuk fentebb- a depressziónak komoly kockázata a meddőség, másrészt a meddő nők kb. egy évi sikertelen kezelés után nagy arányban válnak depressziósakká, ami így tovább rontja esélyüket a meddőségük kezelésében. Logikusnak tűnhet, hogy ha sikerül a depressziót, szorongást pszichoterápiás módszerekkel csökkenteni, akkor javulnia kell a teherbeesési aránynak.

Ezt számos vizsgálattal alá is támasztották. (ld cikk)

A mindennapi orvoslás hadilábon áll a pszichológiával, s ennek elsősorban a páciensek, jelen esetben a meddő nők viselik következményeit. Egy gyenge házasság, egy pályatévesztés, egy fel nem dolgozott trauma, haláleset mind eredményezhet egy néma depressziót, amit az emberek megszoknak, együttélnek vele, csak sötéten látják egy kicsit a világot. És esetleg emiatt is, könnyebben törödnek bele abba, hogy éppen ők azok, akiknek még gyerekük sem lehet.

Van Gogh

Hogy kicsit művelődjünk is: pár kép Vincent van Goghtól, amiket szeretek:
starry night:

pavement cafe at night:

Börtön

Álmok álmok éhes farkasok
követeltek minden éjjel
édes béklyók közé zárva
agyam puszta vágyait

álmok álmok vad farkasok
akarjátok hogy nappalom
titeket űzve teljen
végül belétek zuhanva heverjek

minden éjjel

Summer of 2006

Cédrusok
Simeiz, itt fürödtünk a szikláknál


Szevasztopol, kikötő



Szmert fasizmu! Le a fasizmussal!



Hőseink Szevasztopolban
Ezek bizony mi vagyunk :) én csak látszólag végok morcos képet, mert süt a nap!

Jalta az Ay Petriről
Fecskefészek
az ugrás

Krím félsziget, Jalta - az utazás

Még nem is írtam a legeslegnagyobb nyári eseményről, a nyaralásról. Attila volt az kiötlő, és szépen lassan megfertőzte az egész bagázst... mégpedig azzal, hogy a világ legkirályabb helye Ukrajnában, a Krím félszigeten van. Bár nincs nagy összehasonlítási alapom, de tényleg nagyon jó és szép volt. Az utazás volt az egyik legfeledhetetlenebb élmény. Igen, az ukrán hálókocsi amilyen olcsó, olyan félelmetesen büdös, mocskos, meleg volt. Egy vagonban 54 ember, max 3 lehúzható eblakkal az egész vagonban... el lehet képzelni a nyári izzadtság és tömény emberszagot.... szerencsére azért általában mindig sikerült kifogni egy elit légkondis (=lehuzható ablakos) 4ágyas részt, ahol zajlott a közösségi élet (társasjáték, póker, kinek mi).
Szimferopolban szálltunk le a vonatról, és a világ leghosszabb (asszem 80km) TROLI vonalán juthattunk el Jaltába, ahol a remek szállásunk volt, az eurót nem ismerő szállásadó ukrán matróna néninél (a néni nem maradt ott, egszer jelent meg, hozott vmi ronda előszababútort). Ő csak a dollárt ismerte. Ez van, ukrajna távoli világ...
A tenger szép volt, és melegebb mint azt én elképzeltem, valamint lábmasszírozós kavicsos parttal, amit utáltam, de remek ugrálós sziklákkal, amikről még én is ugrottam nagyokat! Az egyik 13m magas volt, innen a bátor fiúk ugráltak csak.
A szocializmus természetesen mutatta nyomait: csillagok, Lenin szobor, hős orosz katonai emlékművek, ezzekkel Szevasztopol volt tele leginkább. A panelházak tömege mindenhol fellelhető volt, és a mocsok is. Jaltában a part szépen kiépített, hangulatos kis hely, de ha beljebb téved az ember, találni érdekes dolgokat...
Az ukrán buszhálózat pedig meg kell hagyni igen sűrű, ám vagy jó buszt fog ki az ember ablakkal, vagy megdöglik a melegben. A jegyvásárlás mindig egy élmény volt, mire elactivityztük úticélunkat. De azt fontos tudni, hogy tovább semmiképp sem maradhattunk volna fent a buszon, mint ameddig jegyet vettünk. Lekiabáltak minket ha nem szálltunk le. Figyeltek ránk nagyon:)
Az angolul beszélő ember ritka, ezért ha ilyennel találkozunk, érdemes az összes infót kiszedni belőle, mert hasznos lehet. Egyébként eltévedni sosem sikerült. A ciril betűket kentük vágtuk már, és számolni is tudtunkk oroszul, és pár szó is megmaradt.
Szerintem ízelítőnek ennyi elég is, a többiről a képek meséljenek.

Mondd

Néha szeretnénk elmondani dolgokat, de nem tudjuk hogyan is vágjunk bele. Átgondoljuk sokszor, ezerszer. Aztán azt is átgondoljuk, hogy milyen helyzetben lenne a legjobb elmondani kis mondandónkat. Majd eljön egy olyan pillanat, amikor ugy érezzük, itt az idő, bele kéne vágni, de a másik mond valamit ami teljesen nem illik oda, vagy teljesen elrontja a kedvünket, és ilyenkor a kevésbé elszántak vagy bátrak könnyen megadják magukat, és inkább nem mondják el. Legközelebb nem történik semmi, de mégsem mondjuk el, majd valami rossz történik, és azt gondoljuk most semmiképpp nem lehet elmondani.
De ez nincs így jól. Általában mindegy hogy mondunk el valamit, és mikor, az a lényeg amit elmondunk. Mert amit nem mondunk el, azt nem tudja meg más. (mekkora igazság!) Elfutni mindig egyszerűbb. Úgy látszik ez a mai nap a közönséges nagy igazságok napja. Elég is belőlük.

Olvasgattam egy kicsit a régi levelek között. Ez mindig mosolyt csal az arcomra. :)
A magyar vasutat télen a jég, nyáron a moha tartja össze.

megtaláltam!

Íme a tuti lovarda: jó volt az edzés, jól ment a lovacska is, és olcsó is: www.favoritlovarda.uw.hu Én a Meranón, Attila pedig a Büszkén lovagolt, melynek eredménye egy nagy adag élmény, és egy kis adag izomláz... de menni fogunk még, töretlenül!

Fül és egyebek

Ma végre megint jó az idő, süt a nap, és viszonylag meleg van! Holnap megyünk is le a balcsira!
Még a mai naphoz hozzátartozik, hogy vettem egy fülbevalót, és már fájdalommentesen ki tudtam venni az állandót, és be tudtam ezt az újat rakni!
Egyébként ez egy nagy hír, mert most lövettem ki a fülemet, eddig sosem volt fülbevalóm. Mégpedig annak emlékére, hogy egy héten 4 vizsgám volt, és mind a négy sikerült! Ezért jun 23án a westendben megtörtént a történelmi pillanat. Utána sajnos nem ment minden simán, a fülecskémnek nem mindig tetszett a dolog, de most már egész jól van.
Aztán tegnap mejdnem bementünk a moziba megnézni a csodálatos Vadászpilóták c filmet, amikor Attila jövőbeli lakótársa csörgött, hogy ő márpedig most azonnal beköltözne... hát a mozinak fuccs, mentünk haza... Vége a kettecskén töltött aranyéletnek... de az élet halad tovább.
Például holnap a balcsin!!!
Pááá